A megalakulást követően megindult a géppark korszerűsítése. A kezdeti 21 főt szállítani képes Li-2-es gépeket felváltotta a már kétszerte nagyobb kapacitással és sebességgel rendelkező IL-14-es, melyből az első 26-32 személyes gép 1957 tavaszán érkezett a Szovjetunióból, amit 1958 végéig még hét másik követett. A típus 1957-69 között volt a magyar légitársaságnál üzemben. A Malév ebben az időben a magyar légierőtől is átvett Li-2-eseket. Utóbbiakra építve indultak el a Malév rendszeres teherszállító járatai Nyugat- és Észak-Európa nagyvárosaiba. A HA-LIX lajstromjelű Li-2-es 14 utasférőhelyes kormánygépként 1958. április és 1964. szeptember között 1789 leszállással 1209 óra 57 percet repült a Malév tulajdonában.
Ebben az időszakban kibővítették a Ferihegyi utasterminált; 2500-ról 3010 méterre meghosszabbították a futópályát; ILS-vakleszállító berendezést és fénytechnikát, valamint radart telepítettek. Ezzel Ferihegy felzárkózott az európai színvonalhoz, s gyakorlatilag képes volt bármilyen külföldi gép biztonságos fogadására és indítására.
A Malév gépei a kezdetben jobbára csak belföldi és a néhány menetrendszerű külföldi mellett Európa városaiba számos különjáratot teljesítettek, így 1958 őszére már 22 pilóta lépte túl az 1 millió repült kilométert. A vállalat első menetrendszerű nyugati járata 1956. június 5-én indult Bécsbe.
A szükséges államközi légügyi egyezmények megkötését követően megkezdődött a Malév menetrend szerinti, európai útvonalhálózatának kiépítése is. 1961-ig beindult a Malév belgrádi, koppenhágai, tiranai, amszterdami, brüsszeli, moszkvai, stockholmi, zürichi, frankfurti, párizsi és római járata. A célállomásokon Malév-képviseletek, illetve városi irodák is nyíltak. Ezzel párhuzamosan a külföldi légitársaságok is sorra nyitották meg ferihegyi járataikat, valamint budapesti képviseleteiket. A Malév és Ferihegy alig néhány esztendő alatt felzárkózott Európához.