A 180 000 lakosú Genf az ország harmadik legnagyobb városa. Itt létesítették 1863-ban a világ első humanitárius szervezetét a Nemzetközi Vörös Keresztet. A város szépségét a Genfi-tó, a Rhone folyó, és a közeli hegyek biztosítják. A síelés szerelmesei mellett azok is találnak itt kikapcsolódási lehetőségeket, akik a múzeumokért és színházakért rajonganak.
Svájcról sokaknak csak az óragyártás és a csokoládé jut eszébe. Holott a csodás hegyekben bővelkedő országnak remek sípályái vannak, továbbá kulturális, történelmi és természeti kincsekben gazdag városai. Genf több mint 30 múzeumával, színházaival és operaházával igazi kulturális központja a régiónak, rengeteg magas színvonalú szállodája és étterme pedig kedvelt turistaparadicsommá teszi. A Genfi-tó, a Rhone folyó, és a közeli hegyek festői szépségűvé teszik a várost. Dél-nyugati fekvése miatt az ország legkellemesebb éghajlatú helye.
A 180 000 lakosú Genf az ország harmadik legnagyobb városa. A helyiek franciául beszélnek, és több mint három lakosból egy nem svájci. 250 nemzetközi szervezet székhelye található a történelme során hagyományosan semleges és független országban, köztük az ENSZ európai székhelye, a Nemzetközi Vörös Kereszt és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) központja.
A világ első humanitárius szervezetét, a Vörös Keresztet 1863-ban alapították, egy genfi üzletember Henry Dunant ötlete nyomán. A Nemzetközi Vörös Kereszt és a Vörös Félhold Múzeum megemlékezik a szervezet létrejöttéről, növekedéséről, jelenéről és végigkövethetjük, hogyan folyik a humanitárius tevékenység napjainkban. Bár az emberiségért érzett kollektív felelősség felélesztése volt a szándék, inkább a még máig tartó terror képei és történetei elevenednek fel előttünk. Komor hangulata ellenére érdemes megnézni a múzeumot.
Hogy egy kicsit jobb legyen a kedvünk, látogassunk el a város bármelyik múzeumába. Gyűjteményével kiemelkedik a Művészeti és Történeti Múzeum, az Öreg Hangszerek Múzeuma, és a Voltaire Múzeum. Vagy körbejárhatjuk az Egyesült Nemzetek székhelyét is, ahol körülbelül 3000, különböző nemzetiségű ember dolgozik.
Félig román, félig gótikus jegyeket visel az óváros közepén található Szent Pierre Katedrális. Kálvin János térítette itt a református hitre az embereket 1536 és 1564 között. A prédikátor széke még mindig megtalálható az építmény északi oldalhajójában. Az oldalkápolna tornyából gyönyörű kilátás nyílik a városra. A közelben lévő Place du Bourg-de-Four Genf legöregebb tere. Az egykori római fórumból középkori piactér alakult, de mára már turistákra szakosodott elárusítóbódék veszik körbe a tér gyönyörű kútját.
A szökőkutakért rajongóknak muszáj megnézniük a Jet d'Eau nevet viselő kutat, amely a Genfi-tó déli partjának mólójánál található. A víz 200 km/h sebességgel tör föl, és a világ legmagasabb, 140 méteres vízsugarát alkotja. Azért vigyázzunk a nézelődéssel, mert a magasba törő több tonna víz sokszor a szél szeszélye folytán a környéken állók nyakába hullik.
A svájci konyha nem rendelkezik nagy hagyományokkal, főleg francia és német hatások érződnek ételeiken. Az édességeket azonban semmiképpen nem hagyhatjuk ki a csokoládéjáról híres országban. A genfiek egyik hagyományos ünnepén is fontos szerepet kap a csokoládé és a marcipán. December 11-én tartják l'escalade ünnepüket, amelyen egy bátor háziasszonyra emlékeznek, aki 1602-ben megállította a hódító Savoy herceg egyik katonáját, miután ráöntötte forró levesét.